ISO vagy hipotóniás ital a HEED? A válasz az elkészítés módjában rejlik

Az utóbbi időben többen is megkérdezték tőlünk, hogy a Hammer HEED valójában izotóniás vagy hipotóniás sportital. A kérdés teljesen jogos, hiszen a sportitaloknál gyakran találkozunk az „ISO” megjelöléssel, miközben a HEED laboratóriumi ozmolalitási eredményei egyértelműen a hipotóniás tartományba esnek.

A válaszhoz először egy fontos részletet kell tisztázni: a dobozban lévő sportitalpor önmagában még se nem hipotóniás, se nem izotóniás. Ezt a tulajdonságot az elkészített ital ozmolalitása határozza meg, amelyet a por és a víz aránya, valamint az összetevők molekuláris tulajdonságai együtt alakítanak ki.

Ugyanabból a sportitalporból eltérő koncentrációjú ital készíthető. Több vízzel hígabb, alacsonyabb ozmolalitású oldatot kapunk. Kevesebb vízzel vagy nagyobb mennyiségű porral az ozmolalitás emelkedik, és az ital az izotóniás tartomány felé mozdulhat.

Mit jelent az ozmolalitás?

Az ozmolalitás azt mutatja meg, hogy egy kilogramm oldószerben hány ozmotikusan aktív részecske található. Mértékegysége a mOsm/kg.

A testfolyadékok ozmolalitása megközelítőleg 280–300 mOsm/kg körül alakul. Ehhez viszonyítva három fő csoportot különböztetünk meg.

A hipotóniás ital részecskekoncentrációja alacsonyabb a testfolyadékokénál. Az izotóniás ital koncentrációja megközelíti a testfolyadékok értékét, a hipertóniás oldat pedig ennél magasabb ozmolalitású.

A pontos besorolást tehát nem kizárólag az dönti el, hogy hány gramm szénhidrát van az italban. Az is számít, milyen típusú szénhidrátból származik ez a mennyiség.

Mit mutatnak a HEED laboratóriumi eredményei?

A HEED ozmolalitását laboratóriumi körülmények között, az USP <785> vizsgálati módszer szerint mérték. Egy adag port 20 amerikai folyadékunciában, vagyis körülbelül 591 ml vízben oldottak fel.

Ezek az értékek jóval a testfolyadékok 280–300 mOsm/kg körüli tartománya alatt vannak. A vizsgált, 591 ml vízzel elkészített HEED ezért egyértelműen hipotóniás sportital.

A különböző ízek között látható kisebb eltéréseket az ízesítéshez és az adott változathoz használt összetevők okozhatják. Mindegyik vizsgált változat ugyanabba a hipotóniás kategóriába tartozik.

Hogyan lehet ennyi szénhidrát mellett ennyire alacsony az ozmolalitása?

Ebben van kulcsszerepe a maltodextrinnek.

A HEED 2.0 fő energiaforrása a tapiókából származó maltodextrin. Egy adag 28 gramm szénhidrátot és 110 kcal energiát biztosít, mégis rendkívül alacsony ozmolalitású ital készíthető belőle.

Az ozmolalitást elsősorban az oldatban található részecskék száma alakítja. Az egyszerű cukrok, például a glükóz és a fruktóz kis molekulák. Adott tömegű szénhidrát esetén sok különálló cukormolekula kerül az italba, amelyek mindegyike hozzájárul az ozmotikus terheléshez.

A maltodextrin ezzel szemben egymáshoz kapcsolódó glükózegységekből felépülő, nagyobb molekulájú szénhidrát. Ugyanakkora szénhidráttömeghez kevesebb különálló részecske társul. Ezért a maltodextrinből származó 28 gramm szénhidrát kisebb ozmotikus terhelést okozhat, mint ugyanennyi glükóz vagy fruktóz.

Egyszerűbben megfogalmazva: az ital jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmazhat anélkül, hogy az oldott részecskék száma arányosan magas lenne.

A bélrendszerben a maltodextrin glükózegységekre bomlik, amelyek felhasználhatók az energiatermelésben. Az ital elkészített állapotában azonban a hosszabb szénhidrátláncok segítenek alacsonyan tartani az ozmolalitást.

A sportitalok ozmolalitása, energiatartalma és gyomorürülése közötti kapcsolat összetett. A folyamatot az ital energiatartalma, térfogata, hőmérséklete, pH-ja, szénhidrát-összetétele, valamint az edzés intenzitása is befolyásolja. Ezt a kapcsolatot már korábbi humán vizsgálatok is bemutatták. A sportitalok összetételének és a folyadékfelszívódásnak a kapcsolatáról szóló kutatás az ozmolalitást és a szénhidrát-koncentrációt külön tényezőként vizsgálta.

Miért nem elegendő a szénhidrátszázalék alapján besorolni egy sportitalt?

Gyakran találkozhatunk azzal az egyszerűsítéssel, hogy a 4% alatti szénhidráttartalmú ital hipotóniás, a 4–8%-os izotóniás, a 8% feletti pedig hipertóniás. Ez használható tájékozódási pont lehet egyszerű cukrokra épülő italoknál, de nem helyettesíti az ozmolalitás mérését.

A HEED jó példa erre. Egy adag 28 gramm szénhidrátot tartalmaz. Ha ezt 591 ml vízben oldjuk fel, a szénhidrát-koncentráció megközelítőleg 4,7%. A százalékos ökölszabály alapján ez már az izotóniás tartomány alsó részének tűnhetne.

A laboratóriumi vizsgálat mégis mindössze 60–88 mOsm/kg közötti értékeket mutatott. A különbséget nagyrészt a maltodextrin nagyobb molekulamérete és az ebből következő alacsonyabb részecskeszám magyarázza.

Ezért pontosabb az elkészített ital mért ozmolalitásából kiindulni. A szénhidrát százalékos koncentrációja önmagában nem mondja meg, hogyan viselkedik az oldat ozmotikai szempontból.

Lehet a HEED hipotóniás és izotóniás is?

Igen, az elkészítés koncentrációjától függően ugyanabból a porból eltérő ozmolalitású ital készülhet.

A rendelkezésünkre álló laboratóriumi eredmények azt igazolják, hogy egy adag HEED 591 ml vízzel elkészítve erősen hipotóniás. Ha ugyanazt az adagot kevesebb vízben oldjuk fel, az oldott részecskék koncentrációja emelkedik. További por hozzáadásával még töményebb ital keletkezik.

Az ozmolalitás ilyenkor fokozatosan közelíthet az izotóniás tartományhoz. Megfelelően magas koncentrációnál el is érheti azt, majd további sűrítéssel hipertóniássá válhat. Az egyes keverési arányok pontos besorolásához külön laboratóriumi mérés szükséges, mert az ozmolalitás változása nem minden összetevőnél számítható ki megbízhatóan egyszerű arányosítással.

A jelenlegi eredmények alapján ezért ezt állíthatjuk pontosan:

Egy adag HEED 591 ml vízben feloldva laboratóriumi méréssel igazoltan hipotóniás sportital. Sűrűbb keverésnél az ozmolalitása emelkedik, és az ital az izotóniás tartomány felé mozdulhat.

Az „ISO” kifejezést a sportitalpiacon sokszor tág, kategóriaszerű megnevezésként használják az elektrolitot és szénhidrátot tartalmazó italokra. A tudományos besorolás ennél pontosabb: mindig az elkészített ital tényleges ozmolalitását veszi alapul.

Milyen előnye lehet a hipotóniás HEED-nek?

A hipotóniás ital alacsonyabb részecskekoncentrációjú a testfolyadékoknál. Ez kedvező lehet olyan helyzetekben, amikor a folyadékpótlás kiemelt jelentőségű, például meleg időben, intenzív izzadás mellett vagy folyamatos állóképességi terhelés során.

A hipotóniás szénhidrát-elektrolit italok hidratációs hatását vizsgáló szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint ezek az italok folyamatos sportterhelés alatt kedvezőbben támogathatják a hidratáció fenntartását, mint a víz, illetve az izotóniás vagy hipertóniás italok. Ez csoportszintű kutatási eredmény; az egyéni reakciót továbbra is befolyásolja az izzadás, az intenzitás, az időjárás és az elfogyasztott mennyiség. A teljes kutatás itt olvasható.

A HEED sajátossága, hogy az alacsony ozmolalitás mellett adagonként 28 gramm szénhidrátot is biztosít. Így a folyadékpótlás mellé érdemi energia-utánpótlás társul. A teljes elektrolitprofil nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot tartalmaz.

Az alacsony ozmolalitás nem jelenti azt, hogy minden sportolónak ugyanaz a keverési arány lesz ideális. A folyadék-, energia- és elektrolitigény külön-külön változik. Hűvösebb időben vagy rövidebb edzésen kevesebb folyadék is elegendő lehet, míg melegben a nagyobb hígítás és a folyamatos kortyolás kerülhet előtérbe.

Mikor lehet előnyös a koncentráltabb keverés?

Előfordulhat, hogy egy sportoló több energiát szeretne ugyanabból a kulacsból bevinni. Hűvösebb időben a folyadékigény gyakran alacsonyabb, miközben a terhelés energiaigénye megmarad. Ilyenkor koncentráltabb HEED-keverék használható.

A maltodextrin ebben a helyzetben is előnyt jelent. Nagyobb mennyiségű szénhidrát vihető be úgy, hogy az ozmolalitás kevésbé emelkedik, mint ugyanekkora egyszerűcukor-terhelésnél. Ez adja a HEED egyik legfontosabb formulázási előnyét: a sportoló a víz és a por arányával bizonyos határok között saját folyadék- és energiaigényéhez igazíthatja az italt.

A töményebb keverést mindig edzésen érdemes kipróbálni. Az ital energiatartalma, az egyszerre elfogyasztott mennyiség és az edzés intenzitása ugyanúgy hatással lehet a gyomorürülésre és a komfortérzetre. A koncentráció növelése mellett szükség lehet külön tiszta vízre is.

A megfelelő megnevezés: hipotóniás elektrolitos sportital

A rendelkezésre álló laboratóriumi adatok alapján a HEED legpontosabb megnevezése a javasolt, 591 ml-es hígításban:

alacsony ozmolalitású, hipotóniás elektrolitos sportital maltodextrin-alapú energiaforrással.

Ez szakmailag többet mond az „ISO sportital” megjelölésnél. Megmutatja, hogy a HEED folyadékot, szénhidrátot és elektrolitokat biztosít, miközben a mért ozmolalitása kifejezetten alacsony.

A sűrűbb elkészítés lehetőséget ad arra, hogy az ital koncentrációja az izotóniás tartomány felé mozduljon. A HEED valódi különlegességét a maltodextrin adja: jelentős szénhidrátmennyiséget képes alacsony ozmotikus terhelés mellett biztosítani.