Lehetőségei is mindenkinek vannak, és ezen a téren kizárólag csak az különbözteti meg az embereket, hogy kik azok, akik tudják, mit szeretnének elérni, megvalósítani, és így ki is tudják tűzni céljaikat, hiszen anélkül hogyan is lehetnénk képesek arra, hogy észrevegyük azokat a lehetőségeket, amelyek nap mint nap várnak ránk.

Az élet nem olyan bonyolult, csak ugyanúgy kell ismernünk a jelzéseit, mint a turistaútvonalakét, hiszen ott is meg tudjuk különböztetni a zöld keresztet a piros vonaltól vagy a kék körtől, és így találunk el végül a célhoz.

Szomorúan tapasztalom, hogy egyre több ember van, aki célok, sőt álmok nélkül éli az életét, pedig az álmok ingyen vannak, és a megvalósításuk tényleg csak rajtunk múlik. Ehhez azonban muszáj, hogy az álmainkból megfogalmazzuk céljainkat, majd lépjünk, hiszen senki sem fog helyettünk leszokni a cigarettáról, lefogyni, elkezdeni sportolni, új munkahelyet találni, vagy egyszerűen csak boldognak lenni.

Ráadásul 40andndash;50 éves kor felé még inkább jellemzővé válik ez az állapot. Valahogy alábbhagy a fiatalkori lelkesedés és lendület, és úgy érezzük, ha eddig nem sikerült megvalósítanunk valamit, akkor túl életünk felén ez már reménytelen vállalkozás.
Nem szereted a munkádat, nem érzed jól magad a munkahelyeden, nem becsülik meg a munkádat, nem vagy elégedett az alakoddal vagy a kondícióddal, mindig szeretted volna átúszni a Balatont, lefutni egy maratont, vagy elutazni a világ egyik pontjára, de mégsem tettél érte semmit. Miért?

Egy hazai kutatás szerint a diplomával rendelkezők 46 százaléka sosem dolgozott a szakmájában, az ott dolgozók 20 százaléka pedig úgy érzi, a megszerzett titulusra nincs is szüksége. De ez még csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a legtöbb munkavállaló nem is szereti azt, amivel foglalkozik, de mégsem vált, és úgy éli le az életét, hogy minden egyes munkanapon andbdquo;nehéz neki az iskolatáskaandrdquo;, és más céljainak megvalósításáért küzd.

Sohasem értettem. Miért nem lépnek, miért nem váltanak, miért nem tanulnak tovább az emberek? A mai világban a sikerhez vezető út egyik legfontosabb eleme, hogy felismerjük, tudásunk más szakmába is konvertálható, és fejlődnünk, újat tanulnunk mindig szükséges lesz, és ugyanez igaz a sportban és az egészséges élet tekintetében is. Aki bátor és lép, rendszerint győzedelmeskedik, aki pedig marad, küzd továbbra is, és sokszor arra sem jön rá, vagy érti meg, hogy mi a baj. Azt gondolja, a létbiztonság a legfontosabb, és ezért nem mer lépni, és addig vár, amíg elbocsátják, vagy a munkahelye szűnik meg, és még rosszabb helyzetből kell újraépítenie az életét, és ugyanez vonatkozik a párkapcsolatokra is.

De mi az oka annak, hogy ennyire önbizalom-hiányosak, döntésképtelenek vagyunk, vagy hagyjuk nélkülünk elindulni lehetőségeink szuperexpresszét? Miért van az, hogy rengetegen csak akkor lépnek végre, ha már nagy a baj?
Pedig sokan és sokszor bizonyították már, hogy a siker nem korfüggő, mint az sem, hogy belevágjunk valami újba, valami nagyszerű dologba, egy vállalkozásba, kihívásba, abba, amit mindig is szerettünk volna, vagy ami épp most pattant ki a fejünkből.
Vágj bele bátran, bármit is akarsz elérni! Inkább bánd meg később azt, hogy megpróbáltad, mint azt, hogy sohasem tetted ezt meg! Az elveszített lehetőségeidet ugyanis sohasem fogod megtalálni a talált tárgyak osztályán.
Amikor valakitől megkérdezem: andbdquo;De miért nem teszed meg? Miért nem változtatsz? Miért nem kezdesz el sportolni, ha annyira vágysz rá?andrdquo; stb., a legtöbbször azt hallom válaszképpen: andbdquo;Nincs rá időm. Nem érek rá, annyi dolgom van. Áhh, ahhoz egy kis szabadidő is kéneandrdquo; stb. Pedig nagy közhely, de igaz: andbdquo;arra van időnk, amire szeretnénk.andrdquo;

Országúti kerékpárral versenyeztem, és sohasem értettem a triatlonosokat, hogy miképpen fér bele három sportág az életükbe, hiszen tudtam, csak a heti hat bicóedzésem mennyi időt igényel. Aztán amikor elhatároztam, hogy kipróbálom, képes vagyok-e teljesíteni egy triatlonversenyt, és meghoztam azt a bizonyos döntést, többet ez nem volt kérdés. Hiszen pontosan tudtam, mit akarok, ott lebegett előttem a célkapu, tudtam azt is, hogy ehhez mennyi és milyen edzést kell elvégeznem, és abban a pillanatban már könnyebben osztottam be az időmet, a későbbi eredmény pedig megadta azt az örömöt, ami azonnal kárpótolt minden egyes izzadtságcseppért.

Ha magadra ismertél, most könyörtelenül megmutatom neked azokat az akadályokat, amelyek a kiemelkedő teljesítmény és közötted állnak. Itt nemcsak azokat a tüneteket fogod megtalálni, amelyek gyenge állhatatosságra utalnak, de azokat a tudat alatti okokat is, amelyekből ez a gyengeséged fakad.

Tanulmányozdát a listát gondosan!

Nézz bátran szembe önmagaddal, és légy őszinte, ha valóban tudni akarod, ki vagy, és mire vagy képes! Ezek azok a hibák, amelyektől meg kell szabadulnia mindenkinek, aki változást és sikert szeretne elérni:

1. A cél felismerésének és pontos, világos meghatározásának hiánya.
Ne félj az álmaidtól, és bátran fogalmazd meg, majd írd le őket. A legnagyobb lépést akkor teszed, amikor már le mered írni, mert ez már az elköteleződés igazi jele. Sohase foglalkozz azzal, hogy ki mit mond, vagy hogy kinevet emiatt! Az úton nem mindenki fogja látni ugyanazt, mint te, de ez nem baj, és hidd el, ha majd célba érsz, már senki sem fog nevetni rajtad!

2. Halogatás andndash; okkal vagy ok nélkül. (Általában alibik és mentségek hosszú sorával alátámasztva.)
Írj egy feladatlistát és húzd le róla az elvégzett teendőket, majd írj újat. Elképesztően jó feladattervező applikációkat is találsz már andndash; például a Wunderlist andndash;, ha a határidőnaplód és a toll már idejétmúlt számodra. Jutalmazd meg magad bátran egy-egy mérföldkő elérésekor. Ha még így sem boldogulsz, használd a Pomodoro appot, amely segít abban, hogy maximális figyelemmel tudj egy-egy részfeladatra koncentrálni. Halkan súgom meg, hogy Einstein is így dolgozott.

3. Az érdeklődés hiánya a speciális ismeretek megszerzése iránt.
Tanulj és fejlődj, ha komoly eredményeket szeretnél elérni, mert ezeket nem tudod kikerülni. Lehet az elején nehezebben fog menni, de ahogy megszületik az első eredményed, aztán szépen a többi, úgy válsz majd egyre jobban azzá, akit nem kell majd noszogatni, hogy még jobban bújja a speciális információkat.

4. Határozatlanság. Az a szokás, hogy minden alkalommal másra hárítod a felelősséget, ahelyett hogy bátran szembenéznél a problémával. (Szintén alibikkel alátámasztva.)
Sohasem az a baj, ha hibázol, hanem ha nem látod be, vagy nem ismered be. Állj bele, ha hibáztál vagy tévedtél, és tanulj belőle! Az igazán nagy bokszolók is felállnak, tanulnak hibáikból, és onnantól kezdve sokkal jobban fókuszálnak, mert még egyszer nem szeretnék ugyanazt átélni.

5. Az a szokásod, hogy alibikre támaszkodsz, ahelyett, hogy pontos és világos terveket készítenél a problémák megoldására, amelyekre mostantól már nem problémaként, hanem megoldandó feladatként kell tekintened.
Ne kifogásokat keress, hanem megoldásokat! Sokkal gyorsabb és eredményesebb út, hidd el! Ne problémaként tekints dolgokra, hanem olyan feladatként, amely kihívást jelent, amelyet a cél érdekében meg kell oldanod, amely által újat tanulsz és fejlődsz, hiszen egy új feladatot régi gondolkodással nehezen fog sikerülnöd megoldani.

6. Önelégültség. Kevés gyógymód van erre a csapásra, és nincs sok remény azok számára, akik szenvednek benne.
Légy szerény, és ha elérted célodat, légy még jobban az, hiszen a győztesre andbdquo;vadászikandrdquo; mindenki, és ha nem fejlődsz továbbra is, könnyen letaszíthatnak a trónról. A szerénység csak a legnagyobbak erénye, és akik átesnek a ló túloldalára, könnyen alatta is maradnak.

7. Közömbösség, ami általában abban mutatkozik meg, hogy igen könnyen kompromisszumot kötsz a helyzettől függetlenül -andndash;ahelyett, hogy szembehelyezkednél a nehézségekkel, és harcolnál ellenük.
Ne add alább, mint a legjobb, mert akkor sohasem fogsz szemrehányást tenni magadnak, és nem lesz lelkiismeret-furdalásod sem, hogy miért nem végezted el az előírt feladatokat, miért nem tettél meg mindent. Lelkiismeret-furdalással nagyon rossz élni, és vannak lehetőségek, amelyeket egyszer lehet csak elpuskázni. Az akadályokat vedd a tanulás részének, amelyek megerősítenek, és sokkal több leszel általuk.

8. Az a szokás, hogy másokat hibáztass a saját tévedéseidért, és a hátrányos körülményeket elkerülhetetlen csapásként kezeld.
Ahogy mondják: andbdquo;a hiba az ön készülékében vanandrdquo;. Ne áltasd magad, ne hazudj magadnak, hiszen belül úgyis tudod, hogy te voltál a gyengébb, vagy hibáztál, és a legnagyobbak egyik erénye a hibák beismerése is! Esik, fúj, hőség van, vagy éppen metsző hideg? Ha pontos a cél meghatározása, és valóban vágysz rá, sohasem fog problémát jelenteni, hogy cudar körülmények között kell elvégezned a napi kirótt penzumot. Egy profit az különböztet meg egy amatőrtől, hogy akkor is elvégzi a dolgát, amikor nincs kedve hozzá. Tartozz közéjük! Egy verseny igazi ünnepség, ahol megünnepled azt az elképesztő munkát, amit abba fektettél, hogy azon a napon a legjobb lehess. Egy japán úgy tekint egy versenyre, hogy megméretik, hol tart, mennyire dolgozott jól, hányadik a legjobbak közül. Nálunk sajnos csak mindenáron legyőzendő, andbdquo;megsemmisítendőandrdquo; ellenfél. Ne ellenfélként tekints a konkurenciádra, általa tanulhatsz, éberebb lehetsz, még több munkára sarkall, egy igazi edzőtárs, aki a céljaid eléréséhez segít!

9. A vágy gyengesége, ami annak következménye, hogy figyelmetlen vagy azoknak az indítékoknak a kiválasztásánál, amelyek cselekvésre sarkallnak.
Motivációra mindenkinek szüksége van. Keress képet, amely a céljaidhoz köthető és vizualizáld magad az adott helyzetben. Minél jobban látod magad a célban, úgy, mint egy filmen, annál biztosabb a siker. A legendás kajaknégyesünk (Kammerer, Storcz, Vereczkei, Horváth) is rendszeresen vizualizálta Vura Márta sportpszichológusukkal a versenyt, a pályát, ahogy mennek, és ahogy nyernek. Használd ezeket a lehetőségeket te is, hiszen így úgy is tudsz andbdquo;edzeniandrdquo;, ha nincs módod rá.

10. Késztetés arra, hogy a vereség első jelénél feladd. (Többé-kevésbé a hat alapvető félelmen alapul.)
Nem nyerhetsz mindig, akárhogy is szeretnéd. Ezt jegyezd meg, és ne legyen opció számodra, hogy abban a pillanatban, amikor úgy érzed, nem a tiéd lesz a győzelem, akkor azonnal feladod! Sohasem tudhatod, hogy mi történhet még akár az utolsó métereken is. Lelkileg nehéz pillanatok ezek, de az igazi győztesek sohasem adják fel, a helyén kezelik ezeket a pillanatokat, és erőt merítenek belőlük, hogy visszaszerezhessék győzelmi esélyeiket.

11. Jól áttekinthető, rendezett, írásos és így elemezhető tervek hiánya.
Céljainkhoz vezető útvonal is ugyanolyan, mint egy térkép, amely segít eljutni A-ból B-be. Segítőtársad, ha eltévednél, vagy mellékúton járnál. Határozz meg mérföldköveket, és írj hozzájuk időpontokat, időtartamokat is, amelyek a részfeladatok megvalósításához adnak támpontokat. Ugyanígy fontos egy edzésnapló és a verseny- és edzésadatok az órádból, amelyeket bármikor kielemezhetsz, visszanézhetsz és egy jövő évi versenyen, már a felkészülésedben is segít.

12. Az a szokás, hogy az ötletek hatására nem cselekszel, vagy nem ragadod meg a lehetőséget, amikor felkínálkozik.
Sokak számára a legismerősebb pont. Tele vagy ötletekkel, de addig vársz velük, amíg más valósítja meg őket, és aratja le a andbdquo;teandrdquo; sikereidet. Így is van rendjén. Egy ötlet, előbb-utóbb másnak is fel fog merülni a gondolatai között. Nem tudhatod, nem történt-e ez már meg, ezért bízz és higgy magadban, az öteleidben, és az álmodozást váltsd céltervezéssé, és valósítsd meg. Ahogy megteszed az első lépést, meg fogsz döbbenni, hogy mennyi olyan ajtó tárul ki, amelyek további lehetőségeket tartogatnak számodra. Ne becsüld alá magad, hogy az kizárt, hogy neked ilyen lehetőséget kínálnak. Csapj a lehetőség markába, és élj vele!

13. A vágyakozás az akarat helyett.
Mint az előző pont. Ha nem lépsz, akkor még nem szeretnéd igazán, akkor csak egy vágy, és az is marad. De ne feledd, nagyon rossz érzés lesz egyszer csak szembesülni a megvalósult ötleteddel, ami másnál nem csak vágy maradt!

14. Megalkuvás a jelenlegi helyzettel. Az ambíció teljes hiánya, hogy légy valaki, hogy tégy valamit, hogy birtokolj valamit.
Senki sem fog mindennap biztatni, lelkesíteni, hogy jó vagy, képes vagy megvalósítani, amit elterveztél. De ha megteszed, sokaknak adsz ezzel hitet és erőt, hogy ők is képesek ugyanerre, és ez egy pluszajándéka lesz céljaid megvalósításának.

15. A rövidebb útvonalak keresése a célhoz. Az a próbálkozás, hogy minél kevesebb energiabefektetéssel, egyszerűbben érd el a célod, ami általában abban a szokásban mutatkozik meg, hogy hazardírozol, tisztességtelen utat választasz.
Ha mindig arra figyelsz, hol csíphetsz le egy kanyart, rövidíthetsz a távon stb., akkor csalsz, és ha nyersz is, tisztességtelenül tetted. Ezt pedig ott belül te is pontosan fogod tudni, és sohasem fog olyan eufórikus örömöt okozni, mint az az eredmény, amelyért tisztességes módon küzdöttél meg. Állhat a polcodon a kupa, de nem fogod állandóan leporolni, mert nem lesz olyan értéke számodraandhellip;

16. Félelem a bírálattól. Sikertelenség a tervezésben és a tervek megvalósításában, attól félve, hogy mások mit fognak gondolni, csinálni vagy mondani rólad. Ez a pont a lista legelejére való, mert általában a tudatalattidban fészkel, ahol a jelenléte nem könnyen fedezhető fel.
Amikor a célra koncentrálsz, a felesleges andbdquo;zajokatandrdquo; sokkal könnyebben tudod kiszűrni. Minél eredményesebb leszel, annál nagyobb lesz az ellendrukkereid száma is, és ezeket a hangokat ki kell zárnod, mert nem építenek, csak frusztrációt okozhatnak. Ilyenkor fontosak az igazi barátok, akik nem elfogultan tekintenek rád, hanem meg merik fogalmazni az őszinte kritikáikat is. De még ekkor is fontos, hogy az, aki megjegyez valamit, valóban szakértője-e annak a kérdésnek, vagy csak a jóindulat vezérli, amely tud komoly hátrányokat is eredményezni. Ki kell alakítanod azt a hátországot, amelyre bátran számíthatsz, ha szükséged lenne rá.

Bátran álmodj nagyokat, de formáld át őket valós célokká, majd valósítsd is meg őket! Bármire képes vagy, és a korlátaidat te magad helyezed le, így ne feledd, hogy bármikor fel is szedheted, vagy kijjebb is teheted őket!
Tanulj, fejlődj, lény nyitott, ne félj segítséget kérni, mert az sohasem szégyen, és küzdj a végletekig az álmaidért, mert egy nap örömmel és boldogan fogsz visszatekinteni az odáig vezető útra, és az izzadságcseppjeid akkor fognak örömkönnyekké változni!

Jó utat kívánok!